A háború miatt csökkent a befektetési kedv az Európai Unióban. Jó hír azonban, hogy javultak az élelmiszer árindexek, az Európai Bizottság pedig – sokak meglepetésére – elfogadta Lengyelország helyreállítási tervét. Összefoglalónk.
Nagy pénz érkezhet Varsóba
Az Európai Bizottság jóváhagyta Lengyelország nemzeti gazdaságélénkítési tervét, amelynek keretében az ország mintegy 24 milliárd euró támogatásban és 12 milliárd euró rendkívül kedvezményes hitelben részesülhet a Helyreállítási Alapból (RRF). A biztosok kollégiuma személyesen vitatta meg a lépést, míg eddig az összes többi nemzeti tervet vita nélkül, írásbeli eljárás útján hagyták jóvá. Az eljárás különleges módja önmagában is jelzi, hogy a döntés egyes biztosi területeken milyen problémásnak bizonyult. Négy biztos – köztük a Frans Timmermans, Věra Jourová átláthatóságért felelős alelnök és Margrethe Vestager versenyjogi biztos – kifogást emelt a terv ellen, mivel Lengyelország még mindig nem helyezte vissza az általa jogellenesen elbocsátott bírókat az Európai Unió Bíróságának ítélete ellenére. A biztosok azzal érveltek, hogy Lengyelország nem tette meg a szükséges jogi lépéseket annak érdekében, hogy teljesítse az alapvető előfeltételeket ahhoz, hogy a Bizottság jóváhagyja a tervet. A nemzetközi média szerint a jogállamisági aggályok miatt korábban a támogatásokból való kizárás is felmerült, ennek fényében pedig a gazdaságélénkítési csomag jóváhagyása különösen átütő siker Lengyelország számára, míg a jogállamiságért folytatott harc terén vesztes csata a Bizottság számára. Ezt pedig sokan így gondolják, mivel a Renew Europe néhány képviselője bizalmatlansági indítványhoz gyűjt aláírásokat az Európai Parlamentben az Ursula von der Leyennel vezette Bizottsággal szemben, szerintük ugyanis elhamarkodott volt a lengyel helyreállítási terv elfogadása. Az elfogadás mögött állhat, hogy Lengyelország más fronton erős nyomást gyakorolt a Bizottságra, mivel megvétózta a multinacionális vállalatokra vonatkozó 15 százalékos minimumadó kivetésére irányuló tervezett uniós törvényt, amelyről nemzetközi megállapodás született az OECD-ben. Ezzel kikényszerítette a gazdaságélénkítő csomag jóváhagyását. Azonban a Bizottság korántsem lehet biztos abban, hogy a vétó valóban taktikai elem volt Lengyelország részéről. Mindenesetre a Bizottság jóváhagyását követően a Tanácsnak is el kell fogadni a lengyel programot ahhoz, hogy megnyíljon az RRF Lengyelország számára. Franciaország, mint jelenlegi és Csehország, mint soron következő elnökség rászoríthatja Lengyelországot, hogy a minimumadó esetében mutasson rugalmasságot.
Csökkenő befektetési láz
A háború miatt kimutathatóan csökkent a befektetési kedv az Európai Unióba, amint azt az EY által készített, napvilágot látott elemzés is tükrözi. Míg március elseje előtt a megkérdezett befektetők 79 százaléka tervezte, hogy befektet vagy terjeszkedik Európában, addig március 14-e után már csak a megkérdezettek 25 százaléka gondolta így. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy a beruházási kedv visszaesése csak átmenetinek várható, egyértelműen a jelenlegi háborús eseményekhez és bizonytalan nyersanyagellátáshoz köthető, ugyanis a befektetők 64 százaléka úgy véli, hogy Európa hosszútávú vonzerője a következő három évben javulni fog. Az EY felmérése szerint Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság a közvetlen külföldi befektetések (FDI) szempontjából a legkedvezőbb célpontok Európában. A felmérés Franciaország vonzerőjének nagymértékű növekedését sugallja (a befektetések tavaly 24 százalékkal ugrottak meg), amit az elemzők az országnak a pandémia utáni erős fellendülésének és a Macron-reformok hatásának tulajdonítanak.
Nincs azonban minden veszve, mérséklődnek az élelmiszerárak
Megnyugtató, hogy kedvezőek az élelmiszer-árindexben tapasztalható korrigációs folyamatok. A FAO június 3-án közzétett élelmiszerár-indexe szerint az élelmiszerek világpiaci ára májusban összességében 0,6% százalékkal csökkent áprilishoz képest, ami a második havi csökkenés a sorban, bár az általános árszint még mindig 22,8%-kal magasabb a 2021 májusában mértnél. A csökkenést főleg a növényi olaj és a tejtermékek árcsökkenése okozta, valamint a cukor ára is csökkent. A gabonafélék és a hús ára ugyanakkor tovább emelkedett. A növényi olajok ára 3,5 százalékkal csökkent, de még így is jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A havi csökkenés elsősorban a pálma-, napraforgó-, szója- és repceolajok alacsonyabb árait tükrözi, ugyanis a kereslet csökkenése mellett a pálmaolajra vonatkozó rövid ideig tartó indonéziai exporttilalom feloldása is további árcsökkentő hatást gyakorolt. A napraforgóolaj ára a közelmúltbeli rekordértékről csökkent, mivel Ukrajnában a logisztikai nehézségek miatt továbbra is felhalmozódnak a készletek. A FAO szerint a szója- és repceolaj ára májusban némileg csökkent, elsősorban az elmúlt hónapok megemelkedett költségei miatt visszafogott importkereslet miatt. A tejtermékek ára szintén 3,5 százalékkal csökkent áprilishoz képest, ami még mindig 16,9 százalékkal magasabb a 2021. májusi szintnél. A cukor 1,1 százalékkal csökkent áprilishoz képest, két hónapnyi erőteljes növekedést követően. A csökkenést a korlátozott globális importkereslet és a jó globális rendelkezésre állási kilátások váltották ki, amelyek főként az indiai termésből erednek. A gabonafélék ára 2,2 százalékkal magasabb volt, mint áprilisban, és 29,7 százalékkal magasabb, mint 2021 májusában. A búza ára a negyedik egymást követő hónapban emelkedett, májusban 5,6 százalékkal, átlagosan 56,2 százalékkal a tavalyi értékhez képest, és még mindig 11 százalékkal a 2008. márciusi csúcs alatt van. A búza árának meredek emelkedése válasz volt az India által bejelentett exporttilalomra, amely több vezető exportáló ország termésviszonyai miatti aggodalmakra, valamint az ukrajnai termelési kilátások háború miatti csökkenésére vezethető vissza. Az USA kissé javuló termésfeltételei, az argentin szezonális kínálat és a brazil fő kukorica betakarításának közelgő kezdete miatt a kukorica ára 3 százalékkal csökkent, de még mindig 12,9 százalékkal a 2021. májusi szint felett volt. A húsfélék ára 0,5 százalékkal emelkedett áprilishoz képest, és új rekordot ért el a baromfihúsnak köszönhetően, ami olyan mértékű volt, hogy ellensúlyozta a sertés- és juhhús árának csökkenését. A baromfihús árnövekedése az ellátási lánc folyamatos ukrajnai zavarai és a madárinfluenza közelmúltbeli esetei, valamint az európai és közel- keleti kereslet növekedése miatt állt elő.
Importvámok mennek, a gabona jöhet
Az Európai Tanács elfogadta azt a rendeletet, amely egy évre felfüggeszti az ukrán árukra kivetett importvámokat, hogy ezzel segítse a háború sújtotta Ukrajna gazdaságát. A rendelet a Hivatalos Lapban történő közzétételét követően azonnal hatályba lép. Az importvámok feloldása az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásban már lefektetett vámcsökkentéseken felül történik. A döntés az ipari termékekre, gyümölcsökre és zöldségekre, valamint más mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámokat is magában foglalja. Az importvámok mellett pedig fontos elem a szállítmányozás is: a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) lipcsei találkozóján harminchét ország, köztük a legtöbb uniós ország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is aláírta azt a felhívást, amely közös fellépésre szólít fel Ukrajna kereskedelmi útvonalainak és fekete-tengeri tengeri kikötőinek feloldása érdekében. Ukrajna fekete-tengeri és az azovi-tengeri kikötői megbénultak az orosz támadások miatt, és mind a kormányok, mind a törvényhozók figyelmeztettek, hogy a kereskedelem közúti, vasúti vagy belvízi útvonalakra való átirányítására tett kísérletek – amelyek az EU úgynevezett szolidaritási sávok tervének középpontjában is állnak – nem fognak jelentős változást hozni. A nemzetközi felháborodás azonban hathatott az orosz félre is, az orosz védelmi minisztérium ugyanis közölte, hogy megteremtette a feltételeket két tengeri humanitárius folyosó számára, amelyek lehetővé teszik a hajók biztonságos mozgását a Fekete- és az Azovi-tengeren.