Műtrágya, növényvédőszer, fenntarthatóság: ezek az új agrárpolitika sarokkövei? / Heti Agrár

AZ EU drasztikusan átalakítaná a műtrágyahasználatot, miközben a növényvédőszerek ügyében is fordulat jöhet. Heti agrár-összefoglalónk minden kedd reggel érkezik, az elmúlt hét legfontosabb híreivel. 

 

1. Haza kell hozni a műtrágyagyártást! 

 

Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos a múlt héten az európai parlamenti képviselők előtt ismertette a Bizottság tervét a műtrágyákról szóló közleményről. A Bizottság célja, hogy az uniós műtrágyaelőállítást függetlenítse a harmadik országokból, főként Oroszországból származó inputanyagoktól, miközben párhuzamosan azt is vizsgálja, hogyan lehetne előrelépést elérni a műtrágyák használatának csökkentése terén. A közlemény várhatóan már a következő hetekben megjelenik. Október 6-án az Európai Parlament plenáris ülésén a műtrágyaárak emelkedését a gazdák legfőbb problémájának nevezte, valamint az élelmezésbiztonságot fenyegető kockázatként jelölte meg, amely Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójának következménye. Kiemelte, hogy a nitrogén ára 149%-al emelkedett egyetlen év alatt, és hangsúlyozta, hogy létfontosságú a megfizethető műtrágyaellátás fenntartása. Az európai gyárak leállását követő műtrágyahiányt a piac magasabb importtal kompenzálta, főként Marokkóból, Kanadából és Egyiptomból, de ezzel csak az egyik függőséget cserélték le más országoktól való függőségre. Hosszútávon az önellátás megteremtése a cél, amelynek fontos eszköze a műtrágyafelhasználás csökkentése is. Ezzel fékezhető lenne az élelmiszeripari infláció is. Egyes kimutatások szerint az uniós gazdálkodók már az idén is a szokásosnál kevesebb műtrágyát alkalmaztak, így a csökkenés mértéke elérheti a 20%-ot. Az EP képviselők is sürgetik a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy stratégiát a műtrágyaár- és ellátási válság kezelésére. Ugyanakkor a strasbourgi ülésen tartott vita során hangsúlyozták, hogy ennél is fontosabb egy új megközelítés kidolgozása, amely csökkenti a vegyi anyagokra való támaszkodást. A műtrágyaipar európai szövetsége is üdvözölte a bizottsági szándékot. Sajtóközleményében a Fertilizers Europe fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament elismerte az iparág válságát és a gázhoz való folyamatos és megfizethető hozzáférés biztosításának fontosságát. Mivel az élelmiszertermelés 50%-a ásványi műtrágyától függ, az ágazat kulcsfontosságú szereplő. A szervezet szerint az európai ammóniatermelés 70%-ának leállítása negatív hatással van az élelmiszerbiztonságra, valamint az olyan termékekre, mint az AdBlue és a CO2. A műtrágya csökkentési tervvel kapcsolatban azonban hangsúlyozta, hogy az ásványi és szerves trágyák kiegészítik egymást, ezért a készülő stratégiának mindenre kiterjedő, holisztikus megközelítést kell alkalmaznia. A megoldást a zöld ammónia és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású műtrágyák előállításának támogatásában látja, amely nemcsak az ágazat lábnyomát fogja csökkenteni, hanem döntő szerepet fog játszani az orosz gáztól és nyersanyagoktól való függőség csökkentésében is. Európa legnagyobb műtrágya gyára, a Yara képviselője szerint a dömpingellenes vámok eltörlése, amelyet néhány európai parlamenti képviselő javasolt, csak veszélyeztetné az európai ipar lábra állását és egy újabb függőségbe taszíthatja az EU-t.

 

2. 2035-ig kivonatnák a szintetikus növényvédőszereket 

 

Az EP-ben Norbert Lins, a Mezőgazdasági Bizottság (COMAGRI) elnöke, sürgette a Bizottságot, hogy legkésőbb november 30-ig terjesszen elő egy kiegészítő hatásvizsgálatot a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendelethez (SUR). Az egészségügyi biztosnak írt levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatástanulmány figyelmen kívül hagyja a COVID-19 világjárvány, az újraéledő infláció és az ukrajnai háború által okozott mélyreható változásokat, ahogyan az aszály, és az éghajlatváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásait is. A tagállamok széleskörű koalíciója is támogatja a kérést és a szeptemberi Mezőgazdasági Tanácson szintén kiegészítő és jobb hatásvizsgálatot  kérnek  majd  a  Bizottságtól.

 

A Bizottság október 10-én jelentette be, hogy a “Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” polgári kezdeményezést (ECI) benyújtották hozzá. A Bizottságnak 2023 áprilisáig kell hivatalosan válaszolnia rá. Ez a kezdeményezés – a 7. sikeres európai polgári kezdeményezés – több mint egymillió (1 054 973) érvényes aláírással. Felszólítják a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a szintetikus növényvédő szerek használatának 80%-os csökkentésére 2030-ig és 2035-ig történő teljes kivonására, valamint a biológiai sokféleség  helyreállítására,  miközben támogatja a gazdákat az átállásban.

 

3. Biogáz és körforgásos gazdaság a fenntarthatóságért 

 

Az október 5-6-én Brüsszelben tartott az Ökogazdaság – Az európai zöld alku lehetővé tétele a kihívásokkal teli időkben konferencián Frans Timmermans ügyvezető alelnök hangsúlyozta, hogy az ökogazdaság nagyobb szerepének együtt kell járnia a körforgásos gazdasággal, amely inkább az újrahasznosított termékekre támaszkodik, mintsem a hagyományos termelési formákról való átállásra. Minden terméket, beleértve a bioalapú termékeket is, úgy kell megtervezni, hogy újrafelhasználható, javítható és újrahasznosítható legyen, és a lehető legnagyobb mértékben újrahasznosított anyagokból készüljön. Kiemelte ugyanakkor a talajvédelem fontosságát is, rávilágítva, hogy az EU nem lesz képes több élelmiszert előállítani, ha kimeríti a természeti környezetet és tovább rontja a talajt. Ezért olyan fenntartható és rugalmas élelmiszer-előállítási rendszerre van szükség, amely a biológiai sokféleség igényeivel teljes mértékben összhangban lévő mezőgazdasági gyakorlatokon alapul.

 

Pierre Bascou, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság fenntarthatósági igazgatója sürgette Európa biomassza-készleteinek fokozott energetikai célú felhasználását, mert bár az EU- ban az élelmiszerellátás egyelőre nem veszélyeztetett, de az élelmiszerek megfizethetősége egyre inkább kérdésessé válik, különösen az alacsony jövedelmű lakosság számára. Augusztusban az élelmiszerárak éves szinten akár 14,3%-kal is emelkedtek, egyes közép- és kelet-európai tagállamokban az emelkedés pedig meghaladta a 20%-ot. Ezzel egyidejűleg az energiaárak, különösen a földgáz és a villamosenergia ára is megugrott. A Bizottság ajánlást javasolt a tagállamoknak, hogy gázelosztás esetén a kritikus ellátási láncokat helyezzék előtérbe, és ebben a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatot kifejezetten ilyen, társadalmilag kritikus ágazatként említi a Bizottság iránymutatása. Az igazgató szerint a mezőgazdaság és az erdészet valóban segítheti a szén- dioxid-mentesítést az elnyelők révén és a fenntartható biomassza biztosításával. Az európai mezőgazdaság jelentős biomasszaforrásokkal rendelkezik, amelyeket bioüzemanyagok és biogáz előállítására lehetne felhasználni. A biogázt tovább alakítható biometánná, amelyet a nemzeti gázhálózatokba lehetne betáplálni. Az ebben rejlő lehetőségekhez képest azonban a biomassza jelenlegi felhasználása meglehetősen korlátozottnak tekinthető, ezért a Bizottság közös európai fellépést javasol, vállalva, hogy megduplázza a biometánra vonatkozó “Fit for 55” célkitűzést, ami 2030-ra évi 35 milliárd köbméter termelését eredményezné.