Maximumon pörögnek az ukrán szolidaritási folyosók, nő a kereskedelem az EU és Ukrajna között, ezen a folyamaton pedig tovább segítene az EU. Heti kereskedelmi összefoglalónk minden szerdán érkezik és elhozza a legforróbb híreket.
1. Sikeres ukrán válságkezelés, ömlik a gabona Ukrajnából
Az ukrán áruk szárazföldi útvonalakon történő szállítására szolgáló uniós szolidaritási sávok elérték kapacitásuk maximumát. A szolidaritási sávokon áthaladó mezőgazdasági export az áprilisi 1,3 millió tonnáról augusztusban 2,6 millió tonnára nőtt. Azóta további 3 millió tonna gabonát szállítottak júliusban megkötött fekete-tengeri gabonakezdeményezésnek köszönhetően. Bár augusztusban az áruk 69%-a még mindig a szolidaritási sávokon, 39%-a pedig a fekete-tengeri kikötőkön keresztül haladt, a várakozások szerint még több gabona kerül majd a kikötőkbe. A sávok azonban nem csak a gabonakereskedelemre szolgálnak, de jelenleg a vas és acél ukrajnai exportjának egyetlen lehetséges módja is. Mindezek nyomán az ukrán-EU határokon a várakozási idő a teljes logisztikai költség 40 százalékát teszi ki, ami a gabonaexport szállítási költségét nagyjából 90 euróval növeli. A várakozási idő egyrészt a megnövekedett árumennyiségből adódik, ugyanakkor a koordináció és a felszerelés hiánya, a munkaerőhiány és a hibás vám- és növény-egészségügyi dokumentumokkal rendelkező piaci szereplők miatt is súlyosbodik a helyzet. Október 1-jén Ukrajna csatlakozik az EU egységes árutovábbítási egyezményéhez, amely megkönnyíti majd az ellenőrzéseket, így a várakozási idő is lecsökkenhet. Az EU vizsgálja továbbá az EU sztenderd vasúti nyomtávok kiterjesztésének lehetőségét Ukrajnára, létrehozása ugyanakkor, több évbe telhet.
2. Így működne válsághelyzetben az egységes piac
A Bizottság hétfőn ismertette az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának válsághelyzetekben történő védelmét szolgáló új egységes piaci vészhelyzeti eszközre vonatkozó javaslatát (SMEI). Az eszköz új vészhelyzeti hatásköröket biztosít Brüsszel számára, többek között előírja a fővárosoknak, hogy a kritikus alapanyagokat készletezzék, és megköveteli a vállalatoktól, hogy bizonyos megrendeléseket prioritásként kezeljenek, hogy az egységes piac válsághelyzetben is működjön. A Bizottság hatáskörrel rendelkezik majd az úgynevezett éberségi üzemmód aktiválására, ha a válság még nem valósult meg, de egyértelműen fennáll annak a veszélye, hogy bekövetkezhet. A tagországoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak arról, hogy milyen készletekkel rendelkeznek, és amennyiben a készletek elmaradnak a célértékektől, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben előírja az érintett tagállam számára, hogy meghatározott határidőn belül növelje az érintett áruk stratégiai tartalékait. A kormányok azonban kulcsszerepet játszanak majd a „vészhelyzeti” fázis aktiválásában, amikor a leginkább beavatkozó jellegű intézkedéseket lehet bevetni. A terv szerint a Bizottság kérné a Tanácsot, hogy aktiválja azt, a Tanács pedig végrehajtási jogi aktuson keresztül, minősített többség esetén teheti ezt meg. A kereskedelmi érdekszervezetek az intézkedés kapcsán a kötelező adatmegosztás megterhelő adminisztratív hatása miatt aggódnak. A vállalatoknak a szöveg szerint ugyanis közzé kell majd tenniük információkat a válság szempontjából releváns áruk termelési kapacitásairól és esetlegesen meglévő készleteiről. A kulcsfontosságú árukra vonatkozó elsőbbségi megrendelések teljesítésére is kötelezhetik őket. A Bizottság végrehajtási jogi aktust intézhet az érintett gazdasági szereplőhöz, amelyben előírhatja számára, hogy vagy fogadja el és teljesítse a végrehajtási jogi aktusban meghatározott, elsőbbségi besorolású megrendeléseket, vagy magyarázatot adjon arra, hogy miért nem lehetséges vagy célszerű, hogy ezt megtegye. Azok a vállalatok, amelyek nem tesznek eleget az EU kérésének, pénzbírságra számíthatnak. Azokat a cégeket, amelyek nem teljesítik az elsőbbségi megrendeléseket, az átlagos napi forgalmuk 1 százalékáig terjedő bírsággal sújthatják, míg azok, amelyek nem adják meg a megfelelő információkat a Bizottságnak, akár 200 000 eurós bírságra is számíthatnak. A javaslat egy tanácsadó csoport létrehozását is tartalmazza, amelynek feladata, hogy tanácsot adjon a Bizottságnak a válság egységes piacra gyakorolt hatásának megelőzésére vagy kezelésére irányuló megfelelő intézkedésekről. A csoportban a kormányok képviselői és más, a válsággal kapcsolatos szerveket képviselő megfigyelők vesznek majd részt.
A javaslat érdemi pálfordulás a piaci működést előnybe részesítő bizottsági megközelítéshez képest. Emellett egy lépés a mélyebb integráció irányába. A javaslat úgy tűnik kiterjed a mezőgazdaságra is, emiatt és az EP várható kreatív elképzelései miatt is érdemes lesz nyomon követni ennek a javaslatnak az alakulását (is).