Inflációs nyomás, orosz szankciók, műtrágyaválság és a nemzetközi élelmiszerválsággal szembeni koordinált fellépés határozta meg az elmúlt heteket. Heti agrár-összefoglalónk minden kedd reggel érkezik, az elmúlt hét legfontosabb híreivel.
1. Európai kihívások, európai válaszok
Szeptember 16-án Prágában a mezőgazdasági miniszterek informális Tanácsán Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kihívások kezelésére és közös fellépésre szólította fel a tagállamokat. Rámutatott, hogy a helyzet átfogó és összehangolt válaszlépéseket követel meg uniós, tagállami és nemzetközi szinten egyaránt. Elsősorban Ukrajnára összpontosított, kiemelve a szolidaritási folyosókra vonatkozó cselekvési tervet, a pénzügyi és humanitárius segítségnyújtást és a betárolt termékek exportjának elősegítését. E tekintetben a fekete-tengeri kikötők újbóli megnyitását pozitívan értékelte, az ENSZ adatai szerint augusztus eleje óta további 3 millió tonna gabona és egyéb élelmiszer hagyta el a térséget 136 teherhajón. Az EU-n belüli kihívásokra rátérve az élelmiszerár-inflációra, a műtrágya és energiaár növekedésre adott rövid távú válaszokat foglalta össze. A Bizottság javasolta, hogy 2024 végéig szüntessék meg az ammónia és a karbamid alapú műtrágyák vámját, így enyhítve a műtrágyagyártók és a mezőgazdasági termelők terheit. Valamennyi tagállam kiemelte az egyre erősödő nyomást, amivel a gazdaságnak, ezen belül az agráriumnak szembe kell néznie. Néhányan úgy vélték, hogy Oroszország az élelmiszer- és energiaellátást szinte fegyverként használja fel az EU és más régiók destabilizálására. Valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy továbbra is a KAP a mezőgazdasági termelés és az élelmezésbiztonság alapvető eszköze, ennek köszönhetően az Unióban elegendő mennyiségű élelmiszer áll rendelkezésre. Néhányan a piaci spekulációk megelőzésére hívták fel a figyelmet, más tagállam pedig kifejezte aggályait az energiapiaci árspekuláció kapcsán. A belső piac működésének megőrzését, valamint a nyílt, akadályoktól mentes globális kereskedelem jelentőségét a tagállamok jelentős része hangsúlyozta. Többen az importfüggőség mérséklését, Franciaország és Ausztria pedig a kereskedelemben a viszonosság elvének alkalmazását említette. Lengyelország, Bulgária és Magyarország rendkívül aggályosnak tartotta a Zöld Megállapodás és az ahhoz kapcsolódó stratégiák termelést korlátozó elemeit. Észtország, Lengyelország, Románia, Ausztria (!), Szlovénia, Olaszország és Magyarország utalt a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó rendelet-tervezet (SUR) túlzottan ambiciózus célértékeire. Valamennyi tagállam elismerte az innovációban, az új technológiákban, a kutatás és fejlesztésben rejlő lehetőségeket a fenntarthatóbb élelmiszer rendszerekre való áttérés során. Példaként említették, hogy a precíziós technológia hatékonyabb és célzottabb input felhasználást tesz lehetővé, a károsítóknak és kórokozóknak ellenálló növényfajták pedig lényegesen mérsékelhetik a növényvédő szer felhasználást, így a környezeti terhelést. Az új génkezelési technológiák kapcsán megoszlottak az álláspontok, bizonyos tagállamok üdvözölték, míg Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Írország, Olaszország, Ciprus és Magyarország rendkívül óvatos megközelítést tartott szükségesnek.
A biztos válaszában egyértelműsítette, hogy az inflációt nem a szankciók okozzák, hanem azért egyedül Oroszország agressziója tehető felelőssé és a kereskedelmi tevékenységek teljes megszakítását is szorgalmazta. Emlékeztetett a rendkívüli Energia Tanács múlt heti ülésére, ahol a Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok az energiaszolgáltatók megnövekedett nyereségének egy részét a rászoruló szektorok, illetve az egyéni fogyasztók megsegítésére fordíthassák nemzeti szinten. A tervezet preambulum bekezdése alapján, az elvont profitból lehetőség nyílna többek között a műtrágya gyártók támogatására is. Az élelmezésbiztonság kapcsán emlékeztetett, hogy a 7. és 8-as HMKÁ előírások alkalmazása alól, a 2023. igénylési évre biztosított derogáció pontosan a termelés fokozását célozta. Elmondta, hogy az új génkezelési technikákról szóló szabályozást a Bizottság 2023 második felében tervezi bemutatni, nagy lehetőségnek nevezte az innováció vonatkozásában, azonban tudomásul vette a tagállami aggályokat is. Biztosított arról, hogy a javaslatok a legfrissebb tudományos eredményeken és kockázatértékelésen alapulnak majd.
A politikai kommunikáció jelenleg a szankciók megítélése körül forog. Azonban az infláció és annak mozgatórugóinak megítélése ennél sokkal összetettebb. Ha ránézünk a folyamatosan emelkedő állami támogatásokra, a műtrágya árának lassan két éve történő növekedésére, a COVID miatti ellátási láncok és piacok megszakadására és erre érkezett az orosz háború az energiaárak elszállásával, majd az aszállyal, akkor nem csodálkozhatunk a magas infláción. Ami érdekesebb kérdés, hogy miért Magyarországon és Litvániában a legmagasabb az élelmiszerár infláció az EU-ban? Szintén nagy kérdőjel, hogy az inputanyagok árának robbanása mellett, milyen eredményekre lehet számítani jövőre? A magas uniós támogatások és az aszály együttesen a kockázatminimalizálás felé terelheti a termelőket. Emiatt többeknek megnyugtatóbb lehet, hogy nem költenek annyit az input anyagokra és megelégszenek a stabil uniós támogatásokkal ez pedig jövőre is magas élelmiszerárakat vetít előre
2. Jövőre Európát is érzékenyen érinti a műtrágyaválság
Az ENSZ-főtitkára, António Guterres a folyamatban lévő műtrágyaválság kezelésére szólította fel a minisztereket. A főtitkár arra figyelmeztetett, hogy jövőre élelmiszerhiány következhet be, amennyiben nem sikerül stabilizálni a műtrágya piacot. Idén ugyanis csupán az elosztásbeli fennakadások okoztak némi hiányt a piacon, de a termelés nem csökkent Európában. Ugyanakkor a többszörösére emelkedett műtrágyaárak és az aszály Afrikában már idén oda vezettek, hogy a gazdák jelentősen kevesebb terményt takarítottak be. Mindezek következtében Kelet-Afrikában milliókat fenyeget az éhínség. Az idei kevesebb műtrágya felhasználása jövőre már Európában is ki fogja fejteni a hatását. Az ENSZ ezért azon fog dolgozni, hogy a nyugati szankcióknak ne legyen közvetett hatása a műtrágyák forgalmára.
3. Innovációt és szabad kereskedelmet szorgalmaz a nemzetközi közvélemény
A FAO, az IMF, a Világbank-csoport (WBG), a Világélelmezési Program (WFP) és a WTO vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben sürgős fellépésre szólítanak fel a globális élelmezésbiztonsági válság kezelése érdekében. Ehhez szerintük folyamatos, átfogó és összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a hatékony termelés és kereskedelem támogatása érdekében, nagyobb átláthatósággal, gyorsított innovációval, valamint az élelmezési rendszerek átalakítására irányuló közös tervezéssel és beruházásokkal. Hangsúlyozzák, hogy az ukrajnai háború továbbra is súlyosbítja a globális élelmezésbiztonsági és táplálkozási válságot, a magas és ingadozó energia-, élelmiszer- és műtrágyaárak, az exportkorlátozó kereskedelmi politikák és az ellátási lánc megszakadása miatt. Bár a közelmúltban enyhült a globális élelmiszerárak szintje és újraindult a fekete-tengeri gabonaexport, de hangsúlyozzák, hogy a magas árak és az időjárási sokkok miatt sokak számára az élelmiszer továbbra is elérhetetlen, miközben az akut élelmezési bizonytalansággal küzdő emberek száma világszerte várhatóan tovább növekszik. Üdvözlik, hogy a Közös Koordinációs Központon keresztül már több mint 3 millió tonna gabonát és élelmiszert exportáltak Ukrajnából. Bátorítónak tartják továbbá az országok által bevezetett kereskedelemkorlátozó intézkedések csökkenő tendenciáját, és reményüket fejezik ki, hogy ez a tendencia folytatódik.
A közös nyilatkozatban az alábbi kulcsfontosságú együttműködési területeket határozták meg:
- A hatékony termelés és kereskedelem támogatása, amelynek keretében a kormányoknak világszerte sürgősen felül kell vizsgálniuk mezőgazdasági kereskedelmi és piaci beavatkozásaikat, például a támogatásokat és exportkorlátozásokat, hogy azonosítsák és minimalizálják a torzulásokat. A vezetők felszólították az országokat, hogy tegyenek eleget a WTO 12. miniszteri konferenciáján tett kötelezettségvállalásaiknak, és csökkentsék az élelmiszerekre és műtrágyákra vonatkozó exportkorlátozásokat, valamint vezessenek be kereskedelemkönnyítő intézkedéseket.
- Jobb átláthatóságot sürgetnek és arra ösztönzik a kormányokat, hogy biztosítsák a szükséges adatokat és forrásokat a mezőgazdasági piaci információs rendszer (AMIS) támogatásához, amely a főbb élelmiszernövények árának és elérhetőségének nyomon követése és a politikai válaszlépések előmozdítása révén növeli az élelmiszerpiacok átláthatóságát.
- Az innováció és a közös tervezés felgyorsítását szorgalmazzák, különösen akkor, amikor a mezőgazdasági kutatás és fejlesztés jelentősen alulfinanszírozott, noha az állami kiadások egyik leginkább megtérülő formája.
Az üzenetek mögött felsejlik az országok blokkosodása (mindenkivel egyszerre nem lehet ilyen szinten, hatékonyan együttműködni) és az új innovatív technológiák (új típusú termesztési technológiák (új generációs GMO), precíziós gazdálkodás) támogatása. Ezeket a szempontokat jelen körülmények között nagyon nehéz élből elutasítani. Első kérdés, hogy melyik blokkhoz csatlakozunk, s rögtön utána, hogy maradhatunk versenyképesek a blokkban az új típusú technológiák nélkül?