Európa nyit, a gázár beszakadt / Heti Kereskedelem

Ursula von der Leyen évértékelő beszédében kitért a szabadkereskedelmi megállapodásokra, amellyel az EU új piacok fele nyitna. A gázársapka ügyében döntés nem született, azonban folyamatos az energiaválság kezelésére tett javaslatok benyújtása. A helyzet pedig kifejezetten kedvező, az augusztusi csúcshoz képest jócskán beszakadtak a gázárak. Heti kereskedelmi összefoglalónk innentől minden szerdán érkezik és elhozza a legforróbb híreket. 

 

1. SOTEU és kereskedelem

 

Az Európai Unió helyzetéről szóló éves beszédében a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az új kereskedelmi partnerségek nemcsak gazdasági előnyökkel járnak, hanem a globális érdekek előmozdításának eszközei is, utalva a munkaügyi és környezetvédelmi normákra. Ígéretet tett arra, hogy a Chilével, Mexikóval és Új-Zélanddal kötött megállapodásokat jóváhagyásra benyújtja, valamint, hogy folytatja a tárgyalásokat Ausztráliával és Indiával.

 

Megemlítette a készülő uniós jogszabályt, amely az európai termelés, feldolgozás és stratégiai tárolási tartalékok támogatásának módját fogja meghatározni, amelynek célja a jövőbeni energiaellátás biztosítása. Nem tett ugyanakkor említést a kényszermunkával készült importtermékek betiltására irányuló bizottsági kezdeményezésről, amelyet a Bizottság szerdán mutatott be. A tervezet a kényszermunkával készült áruk teljes betiltását irányozza elő, ennek hatálya pedig kiterjed minden gazdasági szereplő által forgalmazott bármely termékre. Bár az EU nem mondja ki egyértelműen, hogy a tilalom Kínát célozza, de ez nyílt titok a tagországok előtt. Az jogszabály végrehajtását a tagországokra bízná. A javaslat szerint az uniós országok saját vámügynökségüket és/vagy egy erre a célra létrehozott piacfelügyeleti hatóságot használnának a tilalom végrehajtására. A végrehajtással kapcsolatban többen szkeptikusak olyan tagállamok (Németország, Franciaország, Spanyolország, Magyarország) esetében, amelyek gazdasága erősen kitett a kínai tőkének. A jelentősen eltérő nézeteket valló uniós intézmények közötti, várhatóan feszült tárgyalási folyamatot követően az importtilalom két évvel azután lépne hatályba, hogy az EU Hivatalos Lapjában közzéteszik. A Bizottság a végleges szöveg közzétételét követő másfél éven belül iránymutatást is készít majd a vállalatok számára. Kína, informálisan jelezte már a véleményét, mely szerint az EU készülő javaslata faji megkülönböztetésről tanúskodik és ez tovább fogja növelni az európaiak megélhetési költségeit.

 

2. Energiaválság, gázársapkával? 

 

Az EU energiaügyi miniszterei szeptember 9-én rendkívüli miniszteri találkozót tartottak, ahol a delegációk az orosz gázra vonatkozó árplafon bevezetéséről folytattak vitát. Néhány, az orosz gáztól nagymértékben függő ország, például Magyarország, Szlovákia és Ausztria attól tartott, hogy a Kreml teljesen leállíthatja a szállítást, ami recesszióba taszíthatja őket. A három balti állam az orosz importra vonatkozó szankciók mögé állt. Az EU gázimportja Oroszországból az ukrajnai invázió óta súlyosan csökkent, és Moszkva világossá tette, hogy nem fogja a korábbi szintre visszaállítani a gázszállítást, hacsak Brüsszel fel nem oldja a korlátozásokat. Ennek ellenére a Bizottság kiáll a felső határra vonatkozó javaslat mellett, mondván a terv ésszerű megközelítés az orosz profit csökkentésére, amely a háborút táplálja. A rendkívüli ülésen a miniszterek támogatták azt a javaslatot, amely új felső határt kíván bevezetni a megújuló energiaforrásokból, például szél-, nap- és nukleáris energiából előállított uniós villamos energia többletbevételére, valamint támogatták a csúcsidőszakok idején történő energiafogyasztás csökkentésére irányuló lépéseket az egész EU-ban. Ugyanakkor inkább az önkéntes célokat részesítették előnyben, mint a jogilag kötelező erejű megközelítést. Támogatták továbbá a szolidaritási mechanizmust, amely a fosszilis tüzelőanyagokkal (olaj, gáz és szén) foglalkozó vállalatok által a kitermelés, a finomítás és a forgalmazás során elért többletnyereséget többletadóval sújtaná. A cseh elnökség biztosította a küldötteket arról, hogy Európa felkészült az idei télre, hiszen az EU földalatti gázraktárai kapacitásuk 82,5%-áig feltöltődtek. Prága ígéretet tett arra, hogy gyorsított ütemben kezeli a javaslatokat, mivel ebben a sürgető kérdésben gyors cselekvésre van szükség.