Élelmiszerválság, agrártámogatások és háborús következmények. Ilyen címszavakkal lehetne jellemezni az európai uniós agrárhíreket az elmúlt fél évben, változásnak pedig nyoma sincs. Heti agrár-összefoglalónk innentől minden kedd reggel érkezik, az elmúlt hét legfontosabb híreivel.
1. Ursula von der Leyen évet értékelt
Az Európai Bizottság elnöke az évértékelő beszéde kapcsán felmerülő kérdésre elmondta, hogy a megnövekedett műtrágya árak megoldását is szolgálná az újonnan létrehozásra kerülő Európai Szuverenitási Alap. Az Alapról egyelőre annyit lehet tudni, hogy az uniós olyan iparágait támogatná, ahol nagy az uniónak a függése a harmadik országoktól.
2. Nemet mondott a közvetett erdőírtásra az EP
Az Európai Parlament múlt hét hétfőn szavazott a Bizottság erdőírtással kapcsolatos rendeletjavaslatáról, amely az erdőirtást ösztönző áruk behozatalának tilalmát szorgalmazza. A Bizottság szerint az ilyen importokon keresztül az EU felelős a világ erdőirtásának kb. 16 százalékáért. A szociáldemokraták és a zöldek képviselői a hétfői vita során kitartottak amellett, hogy a pénzügyi intézmények is a rendelet hatálya alá tartozzanak, így kötelesek lennének biztosítani, hogy az általuk finanszírozott vállalatok erdőirtásmentes ellátási láncokat alakítsanak ki. A Néppárt és a Bizottság azonban továbbra sem támogatja ezt a javaslatot. Az intézményközi háromoldalú tárgyalások a Tanáccsal és a Bizottsággal várhatóan még a hónap vége előtt megkezdődnek.
3. Élelmiszerválság az energiaválság árnyékában
A Copa-Cogeca, az elsődleges élelmiszer-feldolgozók (PFP) és a FoodDrinkEurope ernyőszervezetek szeptember 8-án kiadott nyilatkozatukban arra kérték a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az energiaárak csökkentése és az energiapiacok likviditásának növelése, az energiaellátás diverzifikálása, a fenntartható energiatermelés ösztönzése és a piaci szereplők versenyképességének támogatáséban. Emellett a tagállamok gázelosztási terveinek fokozottabb uniós felügyeletére szólít fel, hogy azok az agrár-élelmiszeripari ágazatot helyezzék előtérbe.
A FEDIOL, az EU olajosmag-őrlőit képviselő szervezet is figyelmeztette a szeptember 9-én Brüsszelben ülésező európai energiaügyi minisztereket, hogy a gázellátás megszakadása az élelmiszer- és takarmányhiány komoly kockázatát jelentheti. Nyilatkozatukban arra hívták fel a figyelmet, hogy az európai élelmiszeripari vállalkozók akár tizenkétszeresére emelkedő árakat tapasztalnak a gáz- és villamosenergia piacon az ukrajnai orosz invázió előtti helyzethez képest. Ezzel szemben az Európán kívüli olajosmag-feldolgozó régiókban az energiaköltségek szintén emelkedtek ugyan, azonban csak a duplájára, ráadásul ezen üzemek nincsenek kitéve a szén- dioxid-kibocsátási adónak. Mindez növelte az Unió függőségét a harmadik országokból érkező szállítmányoktól, ami az élelmiszer- és takarmányellátást még sebezhetőbbé tette.
A Copa-Cogeca által szeptember 9-én közzétett adatok azonban ettől eltérő tendenciát mutatnak. Jelentésük szerint az EU 2022-es teljes gabonatermése 269 millió tonna, ami 6,8%-os csökkenést jelent 2021-hez képest. Az olajos magvak termelését 31,9 millió tonnára, azaz 6,7%- os növekedésre, a fehérjenövényekét pedig 3,92 millió tonnára, azaz 5,1%-os növekedésre becsülte. A durumtermés 7,4 millió tonna volt, ami egybeesően 7,4%-os csökkenést jelent a Copa-Cogeca szerint, míg a közönséges búza termése 125,6 millió tonnára esett vissza, ami 2,5%-os csökkenést jelent. Az árpatermés stabilan 51 millió tonnát tett ki. Összességében ez 2022-t az elmúlt öt év gabonatermelési átlagai alá helyezi. Eközben az olajos magvak és fehérjenövények termelése több mint 5%-kal meghaladja az 5 éves átlagot. A megnövekedett terület és a jó hozamok 19,5 millió tonnás repcemagtermést eredményeztek, bár a napraforgómagtermelés 7%-kal elmaradt a tavalyi évtől, és 9,6 millió tonnát tett ki. A Copa-Cogeca stabil szójababtermelésre számít, mivel a terület 17,4%- os növekedése ellensúlyozza a terméshozam csökkenését.
4. Folyik a pénz az államkasszákból
Megjelent az EU 2021-es állami támogatási táblája. Az EU 27 tagállama és a UK 320,22 milliárd eurót költött, ami az EU 27 2020-as GDP-jének 2,39%-át jelenti. Ez majdnem két és félszerese a 2019- es kiadásoknak. A legtöbbet költő tagállamok a GDP-jük 4,2-4,8%-át költötték (Málta, Lengyelország és Görögország). Nominálisan Németország költötte a legtöbbet 2021-ben, 114,94 milliárd eurót, ami az EU-27 és az Egyesült Királyság összes állami támogatási kiadásának mintegy 30%-át teszi ki.
Relatív értelemben (GDP-hez képest) Németország (1,27%/GDP) és Dánia (0,95%) költött a legtöbbet környezetvédelmi és energiatakarékossági intézkedésekre. Őket követi Csehország, Málta, Horvátország, Litvánia, Finnország, Észtország és Románia. A mezőgazdaságban abszolút értékben kifejezve a legtöbbet Németország költött 803 millió euróval, majd Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország következik. A legnagyobb kiadásnövekedés Romániában volt, ahol 2019-hez képest tízszeres volt a növekedés. Olaszország is jelentősen növelte kiadásait, bár jóval kisebb mértékben (kb. +40%-os növekedés). GDP-hez viszonyított relatív értelemben Bulgária (0,27%) és Csehország (0,21%) azok a tagállamok, amelyek a legtöbbet költöttek a mezőgazdaságot célzó intézkedésekre. Őket követi Finnország, Magyarország és Románia, amelyek mindegyike a GDP 0,1%-a felett van.
A már meglévő támogatások mellett a német agrártárca jelentős figyelmet szentel az Ukrajna elleni háború következményeitől szenvedő német gazdaságok megsegítésére. A Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium több mint 134 millió euróval támogat összesen 41 913 németországi mezőgazdasági vállalkozást, amelyeket különösen súlyosan érintenek a magas energiaárak, a piaci zavarok és az Ukrajna elleni orosz támadás egyéb hatásai.