Indiával szövetkezne az EU Kínával szemben, miközben az új olasz kormány Tajvant támogatja. Az élelmiszerárak pedig hónapok óta csökkennek, igaz a válság vége még messze van. Heti kereskedelmi összefoglalónk minden szerdán érkezik és elhozza a legfontosabb híreket.
1. Nyitás India fele, támogatás Tajvannak
Az európai és indiai kereskedelmi tárgyalók a héten Brüsszelben találkoztak, hogy a szabadkereskedelemről, a beruházásokról és a földrajzi árujelzőkről szóló megállapodások megkötése érdekében megtartsák második tárgyalási fordulójukat. Az ukrajnai háború új lendületet adott az EU- nak, hogy kereskedelmi megállapodást kössön a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságával és legnagyobb demokráciájával. Az EU és India tovább szeretné megerősíteni a Kínával szembeni szövetségüket is. A tárgyalások azonban nem lesznek zökkenőmentesek, lévén az EU-nak régóta aggályai vannak India magas vámtarifáival és a „Make in India” iparosítási stratégiájában szereplő helyi tartalmi követelményekkel kapcsolatban is. A cél az, hogy még az év vége előtt újabb tárgyalási fordulót tartsanak. Bár Újdelhi látszólag nagyon szeretné, ha még a 2024-es európai parlamenti választások előtt létrejönne a megállapodás, azonban éppen a protekcionista indiai agrárpolitika miatt ez a határidő ambiciózusnak tűnik. Eközben a Londonnal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon India keményen alkudozik, miközben a válság sújtotta brit kormány igyekszik heteken belül tető alá hozni a kereskedelmi megállapodást.
Tajvan kapcsán újabb európai közeledés történt. Giorgia Meloni, aki a közelmúltbeli választások után Olaszország következő kormányát fogja vezetni, választási kampánya részeként biztosította Tajvant afelől, ha jobbközép kormány lesz, biztos, hogy Tajvan alapvető fontosságú ügy lesz Olaszország számára. Szerinte az EU-nak többet kellene tennie a szigetország megsegítéséért, és minden rendelkezésére álló politikai és diplomáciai fegyvert be kellene vetnie, és a lehető legkeményebben nyomást kellene gyakorolnia a regionális konfliktusok megelőzése érdekében.
2. Csökkennek az élelmiszerárak
Már a hatodik egymást követő hónapban mérséklődtek globálisan az élelmiszerárak szeptemberben, közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) pénteken. Az adatok szerint szeptemberben az átfogó árindex 1,1 százalékkal alacsonyabb volt az augusztusinál. (A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer- alapanyag nemzetközi piaci árát veszi figyelembe, ezek a növényi olajok, szemestermények, húsfélék, tejtermékek és a cukor.) Éves szinten az élelmiszerárak 5,5%-al haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A FAO gabonaárindex szeptemberben 1,5%-al magasabb, mint augusztusban és 11,2%-al meghaladta a tavaly szeptemberi értéket. Szeptemberben a búza nemzetközi árai 2,2%-al emelkedtek, ami részben azzal a bizonytalansággal függ össze, hogy miként alakulnak a fekete-tengeri ukrán gabonaexport-szállítások a továbbiakban. A növényiolaj-árindex szeptemberben tavaly február óta legalacsonyabb szintre, 152,6 pontra süllyedt, 6,6%-os csökkenés augusztushoz képest. Különösen a pálma-, a szója-, a napraforgó- és a repceolaj ára esett a tartósan nagy készletek miatt, ami egybeesik a szezonálisan bővülő délkelet-ázsiai kitermeléssel. A tejtermékek árindexe 0,6%-al alacsonyabb az augusztusinál, ami a harmadik egymást követő havi csökkenés, de még mindig 24,4 20,7%-al meghaladta az egy évvel ezelőtti értéket. Szeptemberben valamennyi tejtermék nemzetközi ára mérsékelten csökkent. A húsárindex 0,5%-al csökkent augusztushoz képest. Egyben a harmadik egymást követő havi gyengülés a júniusban elért történelmi csúcs óta, de továbbra is 7,7%-al magasabb éves szinten. Szeptemberben a juhhús nemzetközi jegyzései mérséklődtek a legnagyobb mértékben, elsősorban az árfolyammozgások hatására. A szarvasmarhahús ára szintén csökkent, részben egyes termelő országokban a szarvasmarhafélék nagyobb számú levágása miatt. Kismértékben csökkent a baromfihús ára, mert a világ importja visszafogott maradt, míg a sertéshús világpiaci ára tovább emelkedett az Európai Unióban tapasztalható vágósertés-kínálati hiány következtében. A cukor árindexe szeptemberben átlagosan 109,7 pont volt, ami 0,8 ponttal (0,7%-al) alacsonyabb az augusztusinál, ami az ötödik egymást követő havi csökkenést jelenti, és 2021 júliusa óta a legalacsonyabb. A szeptemberi csökkenés főként a világ legnagyobb cukorexportőrének, Brazíliának a jó termelési kilátásaival függött össze. A brazil reál gyengülése az amerikai dollárral szemben további nyomást gyakorolt a cukor világpiaci árára, miközben nagyobb exportra ösztönzött.