A kereskedelmi kapcsolatok fokozatosan átalakulnak és módosulnak, követve a pandémia okozta válság, illetve a háború okozta kihívásokat. Új piacok fele nyitna az EU, szigorú feltételekkel. Gyorselemzés.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselőjének latin-amerikai útján a mexikói, chilei, perui, és a közép-amerikai kereskedelmi megállapodások kerültek a beszélgetés központjába. Álláspontja szerint a megállapodások elfogadását fel kell gyorsítani, mert az EU egyre kevésbé tekinthető hiteles partnernek, ha egy kereskedelmi megállapodást (közép-amerikai) már 10 éve átmenetileg alkalmaznak mert egy ország (Belgium) nem képes azt ratifikálni, vagy lezárták a tárgyalását (Mexikó), de már két éve nem írja alá az EU. Ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi biztos jelezte, hogy a Mercosur megállapodáshoz csatolni tervezett kiegészítő részeken (pl.: környezetvédelem) dolgoznak, hogy a megállapodást év végével az EP és a Tanács elé lehet vinni jóváhagyásra. A cseh és a svéd elnökség ebben várhatóan partner lesz.
Speciálisabb területre érve, az átalános kereskedelem mellett az EU és Törökország közötti magas szintű mezőgazdasági párbeszéd kapcsán az Elnökség tájékoztatta a tagállamokat, hogy a 2022. május 11-12-én Ankarában sorra kerülő első találkozó célja a mezőgazdasági együttműködés megerősítése, valamint a Zöld Megállapodás és a Termőföldtől az Asztalig stratégia keretében Törökországgal kialakítandó „zöld szövetség”. Lengyelország kérte, hogy találkozó során találjanak megoldást a marhahús piac hozzáférése esetén tapasztalható egyoldalú korlátozásokra. A Bizottság biztosította az EU tagállamokat érdekeiknek maximális figyelembevételéről a tárgyalások során. Törökországot fontos kereskedelmi partnernek nevezte, azonban elismerte, hogy az EU marhahús exportja nem zökkenő-mentes, a török fél pedig a gyakran változó állategészségügyi előírásokkal a piaci hozzáférést befolyásolja. Törökország már jó ideje szeretné felülvizsgálni az EU és közte fennálló vámuniót, azonban a tárgyalásokat az EU politikai indokok miatt eddig szüneteltette. Az orosz-ukrán háború miatt azonban jelentősen javult Törökország pozíciója, így nem lenne meglepetés, ha a tárgyalások lendületet kapnának.
Egy kiszivárgott európai bizottsági jelentés szerint pedig az EU megkövetelheti, hogy az EU-ba exportáló nem európai mezőgazdasági termelők az uniós termelőkkel azonos egészségügyi és környezetvédelmi előírások szerint termesszenek. Ugyanakkor ezt eseti elbírálás alapján kellene megtenni, hogy Brüsszel ne szegje meg a nemzetközi kereskedelmi szabályokat. Korábban a Bizottság egyik magas rangú tisztviselője elutasította az ötletet. A régóta várt jelentés azonban most azt állítja, hogy van némi lehetőség arra, hogy az importált termékekre is kiterjesszék az uniós termelési szabványokat, feltéve, hogy ez a vonatkozó WTO-szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett történik. Mindez megadja azt az elméleti lehetőséget, hogy az uniós termeléskorlátozó szabályokat a kereskedelmi partnerekre is „rákényszerítsék”. Ugyanakkor ezt a „játékot” többen játszák és a partnerek (pl.: USA, Ausztrália) nem feltétlen fogadják el a Bizottság értelmezését és eszközeit.