A pandémia és a háború árnyékában kell építkezni

A FAO múlt héten regionális konferenciát tartott Lengyelországban. A témák adottak: élelmiszerválság, felbomló ellátási láncok, a háború hatásai és a folyamatosan növekvő árak.  Megoldás egyelőre nincs. Helyette van egymásra mutogatás, a háborús pozíciók átültetése a FAO-ba. 

 

A FAO május 10-13. között tartotta európai regionális konferenciáját a lengyelországi Łódźban, ahol 53 ország az ukrán válság kezelésével, valamint az élelmiszerrendszerek egészséges tápanyagok irányába történő átalakításának felgyorsításával és környezetbarátabbá tételével foglalkozott. A megvitatott kérdések között szerepelt az élelmiszerárak, az üzemanyag-, műtrágyaárak, valamint a szállítási költségek jelentős emelkedése. A tárgyalt jelentés szerint a FAO élelmiszerár-indexe 2022 márciusában rekordszintet ért el.

 

A két háborús ország (Ukrajna és Oroszország) az európai és közép-ázsiai (ECA) régió FAO- tagországainak kulcsfontosságú élelmiszer- és műtrágyaszállítója, valamint öt ECA-ország teljes élelmiszer-importjának több mint 40 százalékát az Orosz Föderációból és Ukrajnából kapja. További öt ország búzabehozatalának több mint 80 százalékát a két országból szerzi be. Ezek az országok nagymértékben ki vannak téve a háború hatásainak, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a háború hatásai túlterjednek a régió határain, és egyre nagyobb kihívást jelentenek a globális élelmezésbiztonság számára, különösen a sebezhető népességcsoportok és az élelmiszerimporttól függő alacsony jövedelmű országok számára. Janusz Wojciechowski ismertette az Európai Bizottság tervét – amellyel a héten külön cikkben is fogunk foglalkozni –, miszerint az ukrán kikötők blokádja miatt szolidaritási folyosókat nyit, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeket szárazföldön keresztül juttassák el az exportpiacokra. Utalt arra, hogy a lengyel kikötők, különösen Gdańsk és Gdynia, lehetőséget adhatnak a távolabbi célállomásokra történő szállításra. Az oroszokat azzal vádolta, hogy szándékosan tönkreteszik Ukrajna mezőgazdaságát.

 

Oroszország, Fehéroroszország támogatásával, elutasította a FAO európai regionális konferenciájának megállapításait. Szerinte a nyugati nemzetek politikája, különösen a fenntartható táplálkozásra való áttérés és az átlátható kereskedelmi megállapodások iránti ragaszkodásuk a fő felelős az élelmiszerhiányért. A FAO jelentésére válaszul egy ötoldalas dokumentumban fejtette ki nézeteit. Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy nem a szomszédja elleni folyamatos támadás az egyetlen releváns tényező az élelmiszerválságra, hanem a COVID-19 világjárvány, az éghajlatváltozás, a nagyszabású természeti katasztrófák és a nyugati országok makrogazdasági, energia- és élelmiszerpolitikája. A búzaárak elsősorban az Argentínában, Brazíliában és az Egyesült Államokban előre jelzett kedvezőtlen terméshozamok miatt emelkedtek, a globális növényolajár-index emelkedése pedig szintén a magasabb nyersolajáraknak tudható be. Oroszország szerint a nyugati országok arról próbálják meggyőzni a fejlődő országokat, hogy ők fizetnek az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusért, miközben szerintük a Nyugat Oroszország elleni gazdasági háborúját és a fejlődő országokat is érintő egyoldalú korlátozó intézkedéseket fizetik meg, mivel a több mint 5000 Oroszország ellen bevezetett szankció jelentősen sújtja az élelmiszer- és egyéb nyersanyag árakat is. Továbbá az Orosz Föderáció Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma szerint, egyes külföldi logisztikai cégek szabotálják többek között a mezőgazdaság számára létfontosságú ásványi műtrágya szállítmányokat, amely tovább fokozza az ellátásbéli hiányokat.

 

Mi következhet ebből a bokszmeccsből? Tudni kell, hogy a FAO egy olyan intézmény, ahova a nemzetközi politika csak elég közvetetten ér el. Az, hogy Oroszország itt is háborús retorikát folytat azt mutatja, hogy még nem gondolkozik az enyhülésben. Emellett egy kifejezetten rossz képet alakít ki magáról azokban az országokban akik az elszálló gabona árának legnagyobb vesztesei.

 

Kép: Gdańsk kikötője