Egy európai polgári kezdeményezés leszámolna a vágóhidakkal, a szőrmementes Európa kezdeményezés pedig a szőrmefarmokat tiltaná be. Milyen jövő el néz az átlagfogyasztó és a termelő? Ez itt a kérdés.
Az Európai Bizottság április 27-én úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi a „Vessünk véget a vágóhíd korszakának” elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely felszólítja az EU döntéshozóit, hogy zárják ki az állattenyésztést a mezőgazdasági támogatásokra jogosult tevékenységek közül, és helyette vonják be az etikus és ökológiai alternatívákat, például a sejttenyésztést és a növényi fehérjéket.
Ezzel párhuzamosan ösztönzőket vezetnének be a növényi alapú és „sejtes” (kémiai úton előállított) mezőgazdasági termékek előállítására és értékesítésére. A szervezők szerint a kezdeményezés célja, hogy véget vessenek az állatok kizsákmányolásának minden formájának. Bár a nyilvántartásba vétel jogi következményekkel jár, mindazonáltal nem érinti a Bizottság végső jogi és politikai következtetéseit a kezdeményezéssel kapcsolatban, és azt, hogy milyen lépéseket kíván tenni, amennyiben a kezdeményezés elnyeri a szükséges támogatást. A Bizottság a döntés mérlegelésekor természetesen figyelembe veszi majd annak uniós állattenyésztésre gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásait is, ami valószínűleg az intézkedés bevezetése ellen szól majd. A szervezőknek hat hónapjuk van arra, hogy megnyissák az aláírásgyűjtést. Ha a petíciót egy éven belül legalább hét különböző tagállamból egymillióan támogatják, a Bizottságnak reagálnia kell, és meg kell indokolnia döntését.
Az állattenyésztés ellen kíván fellépni egy másik, a „Szőrme mentes Európa” európai polgári kezdeményezés is, amely a szőrmefarmok uniós szintű betiltására törekszik. Ennek aláírásgyűjtése várhatóan május közepén indul. A kezdeményezés célja, hogy az egész EU-ban betiltsa az állatok kizárólag vagy elsősorban szőrme előállítása céljából történő tartását és leölését, valamint a tenyésztett állatok szőrméjének vagy a szőrmét tartalmazó termékeknek uniós piacon való forgalomba hozatalát. A szervezők szerint a szőrmefarmok a legalapvetőbb állatjóléti intézkedéseket sem tartják be, márpedig az állatok kis ketrecekben való tartása és leölése kizárólag vagy elsősorban a szőrme értéke miatt nem legitimálható.
Az uniós állattenyésztőknek folyton újabb állatjóléti követelményeknek kell megfelelniük, mégis kivívják az állatvédő és környezetvédő szervezetek haragját. Az állattenyésztést ért újabb fellépés jól tükrözi az EU-ban eluralkodott szemléletet, miszerint a mezőgazdaság, de azon belül is az állattenyésztés számos etikai és környezeti kárt okoz. S miközben a kampányok a hagyományos termelést és termékeket ostorozzák piacot teremtenek az új típusú készítmények számára. A hagyományos termelők az eddig bevált érdekérvényesítési eszközeikkel láthatóan egyre inkább háttérbe szorulnak. Ha nem változtatnak alapvetően a kommunikációs stratégiájukon akkor várhatóan szép lassan a termelés nagy része ki fog szorulni az EU-ból (új beszállítók lehetnek pl. Szerbia, Ukrajna, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Mercosur). Ezzel párhuzamosan az új típusú élelmiszerek és húspótló készítmények teret fognak nyerni.
Nyitókép: gyapjas csincsilla a wroclawi állatkertben (Guérin Nicolas / Wikipédia). A csincsilla szőrméjét gyakran használják fel szőrmekabátok készítésére.