Az EU ideiglenesen megszűntetne valamennyi ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát, ezzel megnyitva a piacot az ukrán termékek előtt. Mindeközben új, alternatív vasúti útvonalak születnek, megkönnyítve az ukrán export szállítmányozását. Nem mindenkinek tetszik azonban a lépés. Ahogyan a nukleáris szektort érintő szankciók se.
Az Egyesült Királyságot követve az Európai Bizottság szerdán javaslatot tett, hogy ideiglenesen megszűntetné valamennyi ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát. Az importvámok felfüggesztése az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás keretében korábban elfogadott vámcsökkentéseken felül történik. A javaslat mintegy 31 millió eurós vámbevétel-kiesést eredményezne békeidőkben, de tekintettel a háború miatt alacsonyabb importszintre, az EU saját forrásaira gyakorolt hatás nagyon korlátozott lesz a Bizottság szerint. Emellett az EU intézkedéseket tesz a szárazföldi áruszállítás megkönnyítésére is, hogy segítse az ukrán termékek exportját. Így megkezdte az Ukrajna és az EU között árut szállító ukrán tehergépkocsivezetőkre vonatkozó feltételek liberalizálását, valamint az ukrán export harmadik országokba történő irányítása érdekében megkönnyíti a tranzitot és az uniós infrastruktúra használatát. A jogszabály legkorábban júniusban vagy júliusban léphet hatályba.
Nem mindenkinek tetszik a tervezet, azonban bármennyire is tiltakoznak az egyes érdekképviseletek, a jelen helyzetben nincs olyan politikai erő, mely a javaslat ellen fellépne. A korábbi tapasztalatok alapján a baromfi ágazat tart leginkább az ukrán termékektől. Érdemes lesz nyomon követni a gabonafélék és olajosnövények piacának alakulását is.
A gabonafélék esetében várhatóan lassan meg kellene nyugodnia az uniós piacnak, részben mert elindult a tengeri szállítás is Ukrajnából Konstanza felé, illetve a héten Szerbia is engedélyezte a gabonafélék exportját. Emellett Ukrajna és Litvánia azt tervezi, hogy együttműködik az ukrán gabona vasúti szállításában. A tervezett vasúti járat a lengyel-ukrán határon fekvő Medykából indulna, és Lengyelországon keresztül a litvániai Klaipėda kikötőjébe vezetne. A tervek szerint a lengyel-litván határon lévő Trakiškės állomás éjjel-nappal nyitva lenne, hogy a vasúti áruszállítással kapcsolatos nehézségeket kezeljék. Ha mindez megvalósul, akkor a kereskedelmi útvonalak és úticélok érdemben átalakulnak és az EU számára rendelkezésre fog állni az ukrán export. A kérdés, hogy a legszegényebb, fejlődő országokat, akiket eddig Ukrajna látott el, ki fogja ellátni.
Klaipéda lehet az ukrán gabonaexport kapuja
Mindezeken felül az Egyesült Államok és az EU, hogy együttműködnek az orosz kereskedelem korlátozásában és a megbízhatatlan stratégiai ellátási forrásoktól való függőség csökkentésében. Kidolgozásra kerül egy korai riasztási mechanizmus is a közös kereskedelmi
aggályok kiküszöbölésére. A cél az együttműködés és a korai szakaszban történő információcsere olyan harmadik országbeli kezdeményezésekről vagy intézkedésekről, amelyek bármelyik fél szerint jelentős kereskedelmi akadályt jelenthetnek vagy nehézséget okozhat az uniós és az amerikai vállalatok számára. Ha valóban létrejönne az USA-EU tandem, mely egységesen lép fel, akkor az érdemben tudna nyomást gyakorolni a harmadik országok kereskedelempolitikájára.
Atom, gáz, olaj – melyik fájjon jobban?
A következő szankciócsomag várhatóan az orosz olajimportot fogja sújtani, de egyelőre nem világos, hogy ez az intézkedés mennyire lesz szigorú mennyiben fogják például csak a vezetékes/tengeri/közúton érkező olajra leszűkíteni. Németország időközben bejelentette, hogy
napokon belül felkészül az orosz olaj beszüntetésére, ami felerősítette azokat a reményeket, hogy az orosz olajra vonatkozó uniós szintű embargó a vártnál hamarabb megvalósulhat. Németországnak az elmúlt hetekben sikerült kétharmadával csökkentenie függőségét az orosz olajtól, és az oroszok ukrajnai inváziója előtti 35 százalékról mostanra 12 százalékra csökkentette az import arányát, és jelenleg ennek a fennmaradó 12%-nak keresi az alternatíváját.
A Rosatom globális jelenléte (forrás)
A németek, az osztrákok és több más uniós ország a gáz és az olaj importja mellett felvetette, hogy mivel a cél, hogy az EU általánosságban csökkentse az Oroszországtól való energiafüggőségét, ezért ebbe bele kell érteni az orosz nukleáris üzemanyagok importjának betiltását is. Az EU ugyanis szinte az összes urániumos nukleáris fűtőanyagot a blokkon kívülről importálja. Ennek mintegy 20 százaléka Oroszországból származik, ami Niger után az EU második legnagyobb beszállítójává teszi. Ennek az exportnak a megszüntetése újabb csapást jelentene Oroszország számára. Az európai parlamenti képviselők széles köre kérte, hogy a polgári nukleáris energia is kerüljön be az uniós szankciók közé. A Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Finnországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában található, orosz gyártmányú atomreaktorok számára azonban nincs hitelesített üzemanyag-alternatíva az orosz szállítás helyett, ami kihívások elé állítja ezeket az országokat. Az orosz Roszatom Europe párizsi székhelyű nukleáris leányvállalatának szankcionálása szintén érzékeny kérdés, különösen Franciaország számára, amely nagy atomenergetikai ágazattal rendelkezik, és amely számos projektben szorosan együttműködik francia cégekkel.