Nyugati cégek elleni felhívások, az élelmiszerválság kezelése, kereskedelmi korlátozások és Ukrajna támogatása – pár fő cím az elmúlt egy hét történéseiből. A globális agrárpolitika Ukrajnára figyel, miközben Oroszország hamarosan teljes mértékben önellátó lesz. Három helyzetértékelés.
- Cselekvési terv Ukrajnának
A FAO (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) szerint a jelenlegi becslések szerint mintegy 115,4 millió dollárra (107 millió euró) van szükség ahhoz, hogy megakadályozzák az élelmiszerellátás bizonytalanságának és az ellátási láncok szétszakadását Ukrajnában. Április 19-én kiadott közleményében a FAO hangsúlyozta, hogy támogatni kell az ukrán gazdákat a tavaszi munkálatok ellátásában. A FAO egy 14 oldalas gyorsreagálási tervet készített 2022 hátralévő részére, amelyet az ukrán kormány válaszlépéseinek kiegészítéseként terveztek. Azonnali és középtávon meghatározott intézkedésterveiben növénytermesztési és állattenyésztési inputok biztosítását tervezi, mihamarabb vetőmag- és készpénzsegélyt folyósít mintegy 100 000 kistermelőnek a tavaszi kampány során, és további 200 000 kistermelő megsegítését tervezi az ősszel. Az állattartóknak nyújtott támogatás magában foglalja az állategészségügyi eszközök és takarmány elosztását, ezáltal 76 660 háztartás számára teszi lehetővé, hogy a növekvő kereslet kielégítésére tejet, húst és tojást termeljenek. Középtávon a FAO továbbra is támogatni fogja a közepes méretű termelőket és a legfontosabb piaci szereplőket az őszi búza vetéséhez szükséges inputanyagokkal, hogy megerősítse a piac működését és az élelmiszerekhez való hozzáférést a legfontosabb közösségekben és városi központokban, amely a háború folytán veszélybe került. Ezt súlyosbítja majd, hogy a FAO becslései szerint 2022-ben a termények egyharmadát nem lehet betakarítani, és a földterületek egyharmadát nem lehet megművelni. Az ukrán termények kiesése uniós szinten az árak emelkedésében jelenik, meg, ugyanakkor ezekből a terményekből az EU alapvetően exportőr, vagyis az ellátásbiztonság adott. Ráadásul a paradox módon a Fekete-tenger lezárása és a termények szállításának vasútra helyezése a maradék ukrán terményexportot is az EU-ba irányítja. Az élelmiszerellátás biztonsága Észak-Afrikában és a Közel-Keleten van igazán veszélybe. Ezt a helyzetet az uniós és harmadik országok intézkedései tovább súlyosbítják.
- Nyugati vállalatok Oroszországban
Ukrajna február végi lerohanása óta sok vállalat csökkentette vagy leállította oroszországi termelését és értékesítését, de egyes nagy agrárvállalatok, mint a BASF és a Syngenta továbbra is jelentős vetőmag és műtrágya értékesítést folytat. Az ukrán mezőgazdasági termelői csoportok és az uniós politikusok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak azokra az agrárcégekre, amelyek továbbra is üzleti tevékenységet folytatnak Oroszországban, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel. A cégek azonban azzal védekeznek, hogy távozásuk Oroszország lakossága számára élelmezési gondokat eredményezne. Az Ukrán Nemzeti Agrárfórum (UNAF) levelet küldött a BASF vezérigazgatójának, amelyben sürgős felhívást intézett az orosz mezőgazdasági termelők ellátásának leállítására, amíg Moszkva ki nem vonja csapatait Ukrajnából. Az ukrán termelők számára ugyanis a háború közepette rendkívül nehéz az inputanyagok beszerzése, miközben ugyanazok a vállalatok zökkenőmentesen látják el az orosz gazdálkodókat. Mivel a nyomás a médiában erősödik ezek a vállalatok is lépéskényszerbe kerülhetnek és lassan elkezdhetnek gondolkodni, hogy a következő években melyik országban látnak nagyobb perspektívát: Ukrajnában vagy Oroszországban, mert a kettő együtt egy ideig nem valószínű, hogy működni fog. Jelenleg ugyan Oroszországnak nagy segítség a külföldi cégek tevékenysége, de Putyin elnök célja, hogy Oroszország élelmiszerellátását önellátóvá tegye, és 2024-ig 70 százalékkal kívánja növelni az élelmiszerexportot. Oroszország az önellátás útjának első lépéseként június végéig megtiltotta a gabonaexportot a volt szovjet országokba, augusztus végéig pedig a cukorkivitel nagy részét a szomszédos kereskedelmi blokkba. Az ukrajnai háború két éven belül a második olyan jelentős sokk, amely gazdasági visszaesést okoz az európai és közép-ázsiai régióban: az előrejelzések szerint 2022-ben a termelés 4,1 százalékkal csökken, ami kétszer olyan súlyos, mint a COVID-19 világjárvány okozta 2020-as recesszió. A hatásokat ráadásul tovább növelte a globális gazdasági növekedés erőteljes lassulása, az infláció és az adósság növekedése. A vállalatoknak mérlegelniük kell hogy a jelenlegi, érzelmek által is felfokozott közegben mennyiben ragaszkodnak az orosz piachoz, kockáztatva hogy elveszítik a nyugati fogyasztóikat. Dönteniük kell hogy melyik országban látnak hosszabb távon perspektívát. Ukrajnában és annak újjáépítésében vagy a Nyugattól elzárt Oroszországban?
- Kereskedelmi korlátozások a világ körül
Az ukrajnai helyzet okozta ellátási nehézségek már eddig is több nemzeti korlátozás bevezetését eredményezte, amelyek nehezítik a problémák egységes megoldását, ráadásul további zavarokat okoznak az ellátási rendszerben. Biden elnök már a múlt hónapban, amerikai pénzügyminisztérium vezetője, Janet Yellen pedig a héten figyelmeztette az érintett országokat (pl. Magyarország, Argentína, Szerbia), hogy szüntessék meg az élelmiszerekre vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat, ugyanis ezek nem csak jelentősen növelik az árakat, de az ár- és kínálati sokkok növelik a globális inflációs nyomást, és aláássák a világjárványból való kilábalást. Az amerikai politikai vezetők szerint a globális kínálatban elegendő élelmiszer van ahhoz, hogy pótolja az Ukrajnából érkező jelentős kiesést. Azonban az Ukrajnától fő élelmiszerforrásként függő szegényebb afrikai és közel-keleti országoknál fennáll a veszélye, hogy nem tudják megfizetni a gabona, a növényi olaj és más alapvető élelmiszerek egekbe szökő árait, ezért el kell kerülni az olyan exportkorlátozásokat, amelyek tovább növelhetik az árakat. Az élelmiszerárak miatti politikai feszültségek és migrációs nyomás erősödése már eleve veszélyeket rejt (éhínség, terrorizmus, háborús konfliktusok). Ráadásul, ha ennek fokozásában érdekelt az egyik nagyhatalom, akkor ezek bekövetkeztével a nagypolitika szintjén már most számolni kell. Mindezek Európa bezárkózása irányába mutatnak. A hasonlóan gondolkodó országokkal várható a kereskedelmi kapcsolatok mélyítése. Az élelmiszerhiány, illetve áremelkedés már elhozta korábban az arab tavaszt, majd a migrációs hullámot. A jelenlegi helyzet annál még összetettebb és nagyobb a kockázat is. A jó hír, hogy uniós szinten már legalább kezd körvonalazódni egy irány. Szintén fontos szempont ez most nem az a helyzet amikor büntetlenül szembe lehet menni a közös akarattal. Most zajlik ugyanis valamennyi uniós forrás programjának az elfogadása. Ez valamennyi nettó haszonélvező ország számára érzékeny időszak és ez jelentősen csökkenti a politikai mozgásterüket.