Mennyibe kerül az orosz-ukrán háború miatti élelmiszerválság?

A globális élelmiszerbiztonság az egész hatással lesz, az árak már emelkednek és messze még a vége. Az elsődlegesen európai fogyasztókat érintő válság, azonban hamar tovább gyűrűzhet Afrikába, ahol tízmilliókat érinthet az éhínség. Az Agrina Consulting gyorselemzése. 

Az orosz-ukrán háború miatti mezőgazdasági válság az egész világot érinteni fogja. Ukrajna és Oroszország a világ gabonatermelésének harmadáért felel, a koronavírus okozta nehéz gazdasági helyzetet pedig csak hatványozta a konfliktus kirobbanása. Mind a történelemben megannyiszor, most is a konfliktustól több ezer kilométerre lévő Afrika, pontosabban a szubszaharai régió járhat a legrosszabbul, a FAO szerint ugyanis 8-13 millió fővel nőhet az éhezők száma, amely új migrációs hullámot indíthat el Európa felé.

A globális élelmiszerpiacok már a háború előtt is küzdöttek a magas energia-, műtrágya és élelmiszerárakkal, a megemelkedett szállítási költségekkel, ezen pedig nem segített a háború sem. Különösen az európai fogyasztókat fogja érinteni az élelmiszeráremelkedés, amit megerősít még a tény, hogy az energiaárak miatt nagyon költséges műtrágya egyik fő exportőre a szankciók alatt lévő Oroszország.

A fentiekből kifolyólag a FAO élelmiszerár-indexe 140,7 ponttal történelmi csúcsra ért, a gabonafélék árindexe megközelíti a 2008-as és 2011-es csúcsokat, a növényi olajok árindexe pedig soha nem látott magasságba lőtt ki. Az erősödés főként a pálma-, szója- és napraforgóolaj árának emelkedéséből adódott. A háború eszkalációja mellett a megugró kőolajárak is támogatták a növényi olajok árának emelkedését, mivel a magas kőolajár pótlólagos keresletet teremt az alternatív bioüzemanyagok iránt. Magyarországon az étolaj jelenleg hatósági árszabályozás alá esik, a folyamatos áremelkedések miatt pedig a termelők más csatornákon terhelhetik rá a magasabb a költségeket a fogyasztókra. Ukrajna a napraforgómagolaj fontos forrása egyben, a világpiac mintegy felét adja, a háború elhúzódása pedig olyan hatással lehet az árakra, amelyet még nemigen láttunk a modern történelemben.

Oroszország és Ukrajna mezőgazdasági nagyhatalmak, a világ napraforgó, búza és kukorica termelésének jelentős részét teszi ki a két ország. Ukrajnában az őszi gabonafélék, kukorica és napraforgómag vetésterületeinek harmadát nem fogják elvetni, vagy betakarítatlanul maradnak a 2022/23-as szezonban. A háború következtében Ukrajna felfüggesztette továbbá a kereskedelmi hajózást fekete-tengeri kikötőiben, míg Oroszország gabonakereskedelmét a nyugati szankciók jelentős mértékben sújtják. Mindezek következtében jelentős mennyiségek esnek ki a világpiacról, amely az érintett termékek árát felhajtja. A FAO a háború következtében a világpiacról kieső búza mennyiségét 8-16 millió tonnára, a kukoricáét 7-12 millió tonnára, az árpáét pedig 4 millió tonnára becsüli. Jelen esetben pedig nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy a kiesett mennyiséggel, a háborús helyzettel, a szankciókkal és a kereskedelmi akadályokkal számolva jelentős élelmiszerár- növekedésről és ebből kifolyólag élelmiszerválságról beszéljünk. Az alternatív piacok – Ausztrália, Brazília, Kína vagy Argentína – felé lehet fordulni, azonban ezek kapacitások jelentősen korlátozottak.

A gabonaféléken belül a búza ára egy év alatt 60 százalékkal nőtt, a FAO szerint a háború következtében a búza világpiaci ára 8,7-21,5 százalékkal emelkedhet meg a konfliktus súlyosságától függően. A kukorica ára egy év alatt 40 százalékkal nőtt, a FAO szerint a háború következtében a kukorica világpiaci ára 8,2-19,5 százalékkal emelkedhet meg a konfliktus súlyosságának függvényében. Az olajosmagvak ára a FAO szerint 10,5-17,9 százalékkal nőhet az ukrán háború következtében. A takarmányozásra szánt búza és -kukorica csökkenő kínálata a takarmányok árát, így az állattenyésztés költségét is megnöveli és leginkább a takarmányigényesebb baromfi- és sertéshús-ágazatot sújtja a leginkább.

A fentiek alapján elmondható, hogy olyan komplex, permanens és súlyos élelmiszerválsággal nézünk szembe, amelynek következtében az áruházi polcok élelmiszeripari termékeinek ára jelentősen nőni fog, közvetlenül éreztetve a drasztikus emelkedést az emberek pénztárcájában. A harmadik világ esetében pedig még ennél is súlyosabbak lehetnek a következmények, amennyiben a konfliktus elhúzódik és milliókat fenyeget az éhínség.