A FAO előrejelzései szerint a szubszaharai régióban tízmilliókat fenyeget éhínség, a piacok feszültek, az oroszok élelmiszert tulajdonítanak el, búza egy ideig nem lesz, ahogyan a zöldségtermelésre is hatással lesz a háború. Az élelmiszernek ki kell jutnia, azonban a tengeri szállítmányozás alternatívai igen korlátozottak, kisebb logisztikai csoda kellene a sikerhez. Elemzésünk.
Az múlt héten az Európai Bizottság bemutatta a szolidaritási folyosók kialakításáról szóló, május 12-én elfogadott közleményét, melynek elsődleges célja, hogy segítse Ukrajnát a mezőgazdasági termékeinek exportjában. A dokumentum intézkedéseket irányoz elő a jelenleg betárolt, mintegy 30 millió tonnás gabonakészlet elszállítására. Miután a fekete- tengeri kikötők blokádja miatt a szállítást közútra és vasútra kell terelni, ez rendkívüli logisztikai és technikai kihívást jelent, így koordinált fellépés szükséges. A Bizottság az illetékes tagállami hatóságok segítségét kérte a határok átengedő képességének fokozása, valamint a vámkezelési eljárások és egyéb műveletek felgyorsítása kapcsán, aminek keretében az SPS ellenőrzések egyszerűsítésre is javaslatot tett. A közös infrastrukturális prioritások beazonosítását követően a fejlesztések az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility) keretében valósulhatnak meg.
Összeségében elmondható, hogy továbbra is a kapacitások felmérése zajlik. Jelenleg úgy tűnik, hogy uniós szinten a betakarításig az SPS szabályok enyhülnek, valamint az átmenetileg felfüggesztik a vámokat, illetve pénzügyi támogatásra kerül sor. Ugyanakkor a konkrét logisztikai fejlesztések és „kreatív” megoldások a tagállamokra marad. Azok a tagállamok, akik érdekeltek, hogy feléjük csatornázzák át az ukrán terményt mondhatni egymással is versenyeznek, hogy a 30 millió tonna minél nagyobb arányban lépjen be rajtuk keresztül az EU-ba.
Az ukrán kikötők orosz blokádja ugyanakkor bonyolítja az összképet. Az ukrán gabonaexport nehézségein az új zöld folyosók létrehozása egyelőre nem tud enyhíteni. A meglévő készletek szállítási nehézségein felül számolni kell azzal is, hogy a munkaerő és műtrágyahiány következtében Ukrajna idén kevesebb termést fog betakarítani és az export továbbra is megoldatlan. Amíg a helyzet nem javul, addig az ukrán gazdákat az export ellehetetlenülése miatt a csőd fenyegeti. Az ukrán gabonaexport kiesése miatt könnyen lehet, hogy az EU-nak ukrán menekültválság után egy délről érkező menekültválsággal is szembesülnie kell. Becslések szerint mintegy 10 millió hektár – Ukrajna teljes mezőgazdasági területének egyharmada – esett ki idén a termelésből, vagy azért, mert orosz csapatok szállták meg, vagy azért, mert a földeket aknák, fel nem robbant lövedékek, tankok és más katonai eszközök borítják. A jó minőségű csernozjom talajból mintegy 6-7 millió hektárnyi területet nem használnak jelenleg, és amennyiben helyreáll az ország békéje, akkor is legalább három-öt évre lesz szükség ahhoz, hogy ezt a területet akna-mentesítsék, ezért hosszú távon kell berendezkedni az ukrán gabonatermelés csökkenésére. Ukrajna szerint Oroszország már mintegy 400 000 tonna élelmiszert tulajdonított el az általa ellenőrzött területekről, és a jelentések szerint megpróbálja exportálni azt politikai szövetségeseihez, például Szíriába. Fennáll a kockázata annak is, hogy a jelenleg művelés alatt álló ukrán mezőgazdasági területek hozamát is kisajátítja majd a betakarítási időszakban, így korántsem egyértelmű, hogy az EU és a világ milyen mértékben számíthat az idén megtermelt ukrán gabonára. Nem csak a gabona, hanem a déli ukrán területek zöldség- és gyümölcsültetvényei is veszélyben vannak, így várhatóan a közelgő szezonban a megszokottnál kevesebb uborkát, káposztát, paradicsomot és görögdinnyét tudnak majd szállítani az ukránok az ott zajló súlyos harcok miatt.
A fentiek fényében valamennyi tagállam támogatta a Bizottság szolidaritási folyosók létrehozására vonatkozó közleményét. Észtország és Litvánia a tengeren kialakítandó zöld-folyosókra is javaslatot tett. Egyetértettek a közös igazgatási-operatív kérdések koordinált megközelítésével. Többen nyugtalanítónak nevezték a harmadik országok által bevezetett export korlátozó intézkedéseket. A legtöbb tagállam továbbra is aggodalommal tekint a fogyasztói árnövekedésre, a termelők szempontjából pedig rendkívül aggályosnak tartották az energia, növényvédő szer, műtrágya, takarmány és egyéb input költségek tartósan magas árszintjét. Szlovákia jelezte, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben bizonyos termékek exportja esetében bejelentési kötelezettséget és nem pedig korlátozást vezetett be. Többen az állattenyésztési ágazat, a zöldség-gyümölcs szektor, és a szőlő-bor ágazat helyzetét tartották problémásnak. Több tagállam úgy vélte, hogy a rendkívüli támogatás csupán átmeneti megoldást nyújt, ezért sürgették fel nem használt vidékfejlesztési források válsághelyzet miatti felhasználását. A folyamatos feszültség miatt a piacok továbbra is érzékenyek és olykor instabilak. A magyar és szlovák példát követően az egyébként irracionális hírekre is odafigyelnek a piaci szereplők és ennek következménye az árak volatilitásán is megjelenik. Emiatt is fontos lenne, hogy a politikai szereplők nyugtassák a piacokat és a piaci szereplőket.
A bizonytalanság mentén az agrárpiacok helyzetét is górcső alá került, amelynek kapcsán a Bizottság számos bizonytalansági tényezőt azonosított be, úgymint szélsőséges időjárási körülmények, a növényvédő szerek és műtrágya rendelkezésre állása és magas ára, az afrikai-sertéspestis ismételt olaszországi kitörése, a madárinfluenzával veszélyeztetett időszak elhúzódása és a harmadik országok által bevezetett export korlátozó intézkedések a pálma olaj (Indonézia) és a gabona (India) esetében. India május 14-én bejelentette a búza exportjának tilalmát, mivel a belföldi árak rekordmagasra emelkedtek az aszályos időjárás csökkent hozama következtében. A lépés a búza árának 6 százalékos emelkedését váltotta ki a május 16-i piacnyitáskor, ez a hét végére enyhén mérséklődött. Végezetül elkerülendőnek tartotta a Bizottság, hogy Oroszország a földgáz-, műtrágya- és gabonaexportját nyomásgyakorlásra használja fel a piacok további destabilizálásához.
A helyzet komplexitása megköveteli, hogy a Bizottság fokozza a háború által érintett főbb mezőgazdasági piacok nyomon követését is. Egy közzétett határozat értelmében a tagállamoknak havonta tájékoztatniuk kell a Bizottságot az érintett termelők, nagykereskedők és piaci szereplők által készletezett gabonafélék, olajos magvak, rizs és minősített vetőmagok mértékéről. Az Európai Bizottság egy külön erre a célra létrehozott online rendszert is elindított, amely naprakész, részletes statisztikákkal szolgál a malmi búza, a kukorica, az árpa, a repce, a napraforgóolaj és a szójabab uniós és globális szintű árairól, termeléséről és kereskedelméről. Ezáltal a piaci szereplők időben pontos képet kapnak az alapvető fontosságú nyersanyagok elérhetőségéről.
A szolidaritási folyosók létrehozásán felül az Európai Parlament a héten megszavazta az ukrán árukra kivetett valamennyi importvám egy évre történő felfüggesztését, hogy ezzel is segítsék Ukrajna háború sújtotta gazdaságát. Az importvámok megszüntetése az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásban már rögzített vámcsökkentéseken felül valósulna meg. Az Európai Bizottság április végén javasolta a fennmaradó vámok és kontingensek megszüntetését, az ukrán vállalkozások kérése nyomán. A mentesség egyaránt vonatkozik az ipari termékekre, a gyümölcsökre és zöldségekre, valamint más mezőgazdasági termékekre is. Az EU kereskedelmi miniszterei várhatóan a június 3-i ülésükön írják alá a javaslatot, amely ezt követően léphet hatályba.