Kiberbiztonság, energiabiztonság, élelmezésbiztonság – a cseh soros elnökség programja számos biztonsági elemet tartalmaz a háború árnyékában. A mezőgazdaságban stabilizáció a cél.
A Cseh Elnökség programjában az élelmezésbiztonság garantálására fókuszálnak, beleértve az ukrán válság hatásainak kezelését, a KAP szerepét, a stratégiai terveket és az EU exportőr szerepének való megerősítését. További prioritásai közé tartozik a növényvédő szerek használatának csökkentése az EU-ban (a fenntartható mezőgazdasági termelés fenntartása és a minőségi és biztonságos élelmiszerek biztosítása a fogyasztók számára, a növényvédő szerek hatékonyabb használatának előtérbe helyezése az egészség és a környezet szempontjából, valamint a növényvédő szerek használatának csökkentésére vonatkozó uniós szintű célkitűzés elérése a tagállamok közötti igazságos elosztással), az erdőirtás megelőzése és az erdőgazdálkodás előmozdítása, az állategészségügy (állatjólét és az olyan betegségek, mint az ASP és a madárinfluenza elleni küzdelem), a francia elnökség által a földrajzi jelzésekkel (GI) és az élelmiszerek címkézésével kapcsolatban végzett munka folytatása. Az elnökség mandátuma alatt öt ágazatközi kiemelt területre fog összpontosítani: a menekültválság kezelésére és Ukrajna háború utáni helyreállítására, az energiabiztonságra, az uniós védelmi kapacitások megerősítésére és a kibertér biztonságára, az uniós gazdaság stratégiai rugalmasságára (élelmezésbiztonság) és a demokratikus intézmények rugalmasságára.
A Cseh Elnökség alatt láthatóan nagyobb hangsúly kerül az élelmezésbiztonságra mint a klímaváltozás elleni harcra. A hagyományosan kitűnő magyar-cseh agrárkapcsolatokat felhasználva érdemben lehetne formálni az egyes jogszabálytervezetekkel kapcsolatos tanácsi álláspontot.
A Cseh Elnökségnek válság managernek kell lennie. A Bizottság szerint jelenleg a piacokat az instabil makrogazdasági környezet és a történelmi magasságot elérő infláció befolyásolja, ami a termelők szempontjából bizonytalan helyzetet, növekvő input és energia árakat okoz, a lakossági fogyasztás terén pedig drasztikus áremelkedést idéz elő. Az időjárási szélsőségek hatása miatt a Bizottság lefele korrigálta a betakarítási előrejelzését is. Franciaország, Spanyolország, Románia, Luxemburg, Szlovákia és Magyarország az aszály következményeként csökkenő betakarítási kilátásokról számolt be a gabonanövények esetében, Franciaország esetében a kiesés elérheti az 5-10 százalékot, Spanyolországnál a 25 százalékot. A legtöbb tagállam a rendkívüli alkalmazkodási támogatást elősorban az állattenyésztési ágazat megsegítésére fordítja, és továbbra is a GAEC 7-8 esetében derogáció bevezetését sürgettek a 2023-as évre.
Az Elnökségnek úgy kell az alapvetően liberális kereskedelempolitikai szemléletét érvényesítenie, hogy közben a protekcionista (OMG) országoklal is megtalálja a közös nevezőt. Erre jó esély mutatkozik az EU-Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán. A Bizottság szerint igen kedvező az EU szempontjából és számos új exportlehetőséget nyit meg az uniós vállalkozások és a kkv-k számára az áruk és szolgáltatások terén. Az uniós földrajzi árujelzők védelmét komoly sikernek tartja. Komoly előrelépés, hogy a megállapodás egy ambiciózus fenntartható fejlődési fejezetet is tartalmaz, emellett az EU és Új-Zéland vállalta, hogy bilaterálisan és nemzetközi szinten is együttműködik a tudományosan megalapozott állatjóléti előírások kidolgozása és végrehajtása érdekében. Ez az fejezet precedensként fog várhatóan szolgálni más kereskedelmi megállapodások tárgyalása során. Ezt követően az NGOk és az EP legalább ilyen súlyú elkötelezettségeket vár majd el Ausztráliától, Indiától vagy éppen a már lezárt Mercosurtól. Így elvetették a viszály/konfliktus magvait is.