A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletet torpedózná meg a régió. Sikerülhet? Mutatjuk a részleteket!
A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendelet felülvizsgálatának közzétételét az előzetes tervek szerint június 22-re tervezik. Ennek apropóján tíz közép- és kelet-európai tagállam közös dokumentumot készített, amelyben megpróbálják meggyőzni a június 13-án Luxembourgban ülésező Mezőgazdasági Tanácsot és a Bizottságot, hogy a növényvédő szerekre vonatkozó új jogszabályok kidolgozásakor egyéb tényezőket is vegyenek figyelembe, így pl. a jelenlegi használat országonkénti különbségeit. Nyilatkozatukban azt is javasolják, hogy a téma jelentősége és számos tagállam fenntartásaira tekintettel további vitára bocsátsák a témát. Megjegyzik, hogy a növényvédő szerhasználat 2030-ig történő 50 százalékos csökkentésére vonatkozó célkitűzés az EU egészére vonatkozik, és azt javasolják, hogy az egyes tagállamok hozzájárulása e célok eléréséhez vegye figyelembe a növényvédő szerhasználat intenzitását az adott tagállamban, valamint a növényvédelem szükségességét a mezőgazdasági termelés megfelelő szintjének fenntartása érdekében, garantálva az élelmezésbiztonságot. A célértékek elérésére vonatkozó kötelezettség helyett a cselekvési kötelezettség meghatározását szorgalmazzák, és azt szeretnék, ha a nemzeti cselekvési tervek megalapozott tudományos és statisztikai elveken alapulnának, és figyelembe vennék az integrált növényvédelem elveit, valamint a gazdaságilag és technikailag indokolt nem vegyi intézkedések elérhetőségét, a vegyszeres kezelés alternatíváit, a növényállomány szerkezetét és a növényállomány szerkezetében az éghajlatváltozás miatt várható változásokat, az adott tagállam területén jelen lévő kártevőket is. További elemként javasolják figyelembe venni a kártevők profiljának 2017 és 2030 közötti változását vagy várható változását, például új kártevők megjelenését vagy a kártevők biológiájában bekövetkező változásokat, illetve a kártevők rezisztencia-státuszának változását, valamint a vegyszeres növényvédő szerek használatának 2017 és 2030 közötti növekedését vagy várható növekedését az invazív fajok elleni védekezésre vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében, valamint a vegyszeres növényvédő szerek használatának 2017 és 2030 közötti növekedését vagy várható növekedésére tekintettel a harmadik országok behozatali követelményeinek való megfelelésre is nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Javasolják, hogy a számításoknak a tagállami helyett az uniós átlagot (2015-2017) kellene alapul venniük, és az eladott növényvédő szerek hektáronkénti súlyozott mennyiségét kellene kiszámítani. Javasolják továbbá, hogy vegyék figyelembe a tagállamok területének a Natura 2000 hálózat által lefedett arányát, amelyre vonatkozóan releváns feltételrendszert szeretnének látni az érzékeny területekre vonatkozó tilalmi javaslatok esetében. Elképzelésük szerint egy ilyen esetleges tilalom csak abban az esetben lenne indokolt, ha tudományosan bizonyított lenne a mezőgazdasági termelésnek bizonyos védett fajokra vagy élőhelyekre gyakorolt negatív hatása.
A jellemzően közép-kelet-európai országok célja befolyásolni a bizottsági javaslat tervezetet még annak nyilvánosságra hozatala előtt. Legfontosabb igényük, hogy azok az országok, akik jelenleg eleve kevesebb növényvédő szert használnak azok esetében vegyék ezt a tényt figyelembe a csökkentés mértékének meghatározásakor. Ha ugyanis a jelenlegi használat százalékos csökkentése lesz az alapelv, akkor az azokat segíti, ahol magasabb a szerhasználat (a „többől” könnyebb leadni). A 10 ország javaslata alapján azoknak, akik lényegesen meghaladják az uniós átlagot (pl.: Hollandia), nagyobb áldozatot kellene hozniuk, mint akik az átlag közelében vannak. Azért sem mellékes ez a kérdés, mert egyre inkább egyértelművé válik, hogy az uniós szabályokat nem fogják tudni érvényesíteni a harmadik országokkal szemben.