Az Ukrajnában veszteglő búza egyre nagyobb nemzetközi hullámokat csap, amelyeket Moszkva próbál meglovagolni. Sikerülhet?
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt héten Ankarába látogatott, ahol Törökország azt próbálta elérni, hogy a felek között megállapodás szülessen, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán gabona kiáramoljon az Oroszország által blokád alá vett fekete-tengeri kikötőkből. A mintegy 28 millió tonna ukrán gabona és olajos magvak kiszállításáról szóló megállapodás enyhítené a világ egyre súlyosbodó éhínségválságát, amely Észak-Afrikát és a Közel-Keletet sújtja a legsúlyosabban. Ehhez azonban mind Oroszországnak, mind Ukrajnának el kellene távolítania a tengeri aknákat az odesszai kikötőből. Bár orosz tisztviselők felajánlották, hogy a szankciók enyhítéséért cserébe lehetővé teszik az ukrán gabona biztonságos áthaladását az orosz blokádon, de Ukrajna és a nyugati országok nem bíznak az orosz kormányban.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete is megpróbál közvetíteni Oroszországgal, hogy Ukrajna újraindíthassa a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexportot, de az USA erősen kételkedik abban, hogy Oroszország jóhiszeműen jár el, miután Putyin a szankciók feloldásához kötné a blokád feloldását. Az USA zsaroló diplomáciának tartja Oroszország ajánlatát, és soha nem egyezne bele egy olyan megállapodásba, amely feloldja a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást.
Összegezve elmondható: nem reális, hogy békefenntartók vagy ENSZ lobogó alatti hajók bevonásával az ENSZ keretében megoldás születik, mivel ehhez a Biztonsági Tanács valamennyi tagjának (pl. Oroszország) egyhangú támogatása szükséges. Törökország kellő katonai erővel bíró ország lehetne, amely egy megállapodással a térségbeli politikai súlyát is növelni tudná. Ukrajna azonban aggódik, ha Oroszország mégis csak megtámadná az aknamentesített Odesszát mennyiben lépne fel Törökország Oroszországgal szemben. Így tovább tart a patthelyzet, melyet Oroszország az elrabolt ukrán és saját gabonával, mind gazdasági, mind politikai szempontból kihasznál.
A válságot csak tetézi, hogy a világ élelmiszerimportjának költségei 2022-ben várhatóan emelkedni fognak, annak ellenére, hogy az import mennyisége szinte változatlan marad. A legsúlyosabban a fejlődő és kevésbé fejlett országok érintettek, amelyek kénytelenek lesznek az alapvető élelmiszerek behozatalára koncentrálni. A FAO „Élelmezési kilátások” jelentése szerint a magasabb nemzetközi élelmiszerárak 2022-ben 1,8 billió USD (1,7 milliárd euróra) emelhetik az importált élelmiszerekre fordított globális kiadásokat, ami minden idők legmagasabb szintje, de még így is jelentősen lelassítja a növekedést az előző évhez képest. Ez a szám 3 százalékkal haladja meg a 2021-es szintet, a növekedés üteme azonban jelentősen elmarad a 2020 és 2021 közötti közel 18 százalékos növekedéstől. A FAO a növekedés lassulását a magasabb élelmiszeráraknak, az amerikai dollárral szembeni leértékelődő valutáknak, valamint a növekvő rakományoknak tulajdonítja, amelyek várhatóan mind az importőrök vásárlóerejére és ezt követően az élelmiszerimport mennyiségére is nyomást gyakorolnak. Ugyanakkor a magas élelmiszerárak a szankciók, az ukrán termelési és szállítási infrastruktúrában bekövetkezett károk, valamint a műtrágya árak miatt várhatóan a jövő évben is velünk maradnak.
KÉP